Mennyire ment a szlovákiai gazdaság szekere a kormány első évében? (Grafikonok) (Körpék.sk)

Portál Körpék 23.3.2017 uverejnil článok, kde hodnotil výkon vlády v oblasti ekonomiky, v ktorom poukázal na závery INESS ohľadom znižovania nezamestnanosti štatistickými metódami

 A jelenlegi kormány létrejötte óta a gazdasági mutatók elég változatosan alakultak. Csak a munkanélküliség csökkenésén keresztül láttatni az ország állapotát – mint hogy Robert Fico kormányfőtől megszoktuk – nem túlságosan valósághű megoldás. Mindenesetre azt is ki kell emelni, hogy egy autóiparra épülő gazdaság teljesítménye elsősorban a külső hatásoktól függ – persze ez nem azt jelenti, hogy megfelelő gazdaságpolitikával nem lehetne többet elérni.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a választások óta csökkent a gazdaság és a reálbérek növekedési üteme, és nőttek az árak. Mutatjuk a részleteket.

2008 óta a legalacsonyabb munkanélküliséget mérték februárban (az évek azonos hónapjainak viszonylatában). A tavalyi év utolsó negyedévében rekordalacsony volt az állástalan aránya (9,2 százalék). A valós munkanélküliségi ráta a valóságban azonban 2 százalékponttal magasabb lehet. Ahogy arra az INESS gazdaságkutató intézet többször is felhívta a figyelmet, a második és a harmadik Fico-kormány is előszeretettel hoz olyan intézkedéseket, amellyel statisztikailag csökkenti az állástalanok számát.

A közmunkát végző állástalanok például kikerültek a statisztikából, Jár Richter munkaügyi miniszter legutóbbi javaslata pedig a visszaeső munkanélkülieket venné ki a statisztikából. Például, ha egy állástalan elfogadja a munkaügyi hivatal által javasolt állást, majd azt otthagyja, 6 hónapig nem kerülhet vissza a munkanélküli nyilvántartásba.

A másik intézkedés megnehezíti a megbízási szerződés (dohoda) alapján dolgozó regisztrált munkanélküliek helyzetét: csak 40 napig dolgozhatnak, mielőtt választaniuk kell, hogy munkanélküli státuszukat vagy részmunkaidős állásukat adják fel. Állítólag az intézkedés nem vonatkozik majd azokra, akik a létminimum 75 százalékánál kevesebbet keresnek megbízási szerződés alapján.

A szlovákiai gazdasági növekedés az új kormány megjelenése óta enyhe negatív tendenciát vett fel. Ennek oka egyrészt a beruházások hiánya, és az a tény, hogy Szlovákia ipara szinte teljesen az autógyártásra épül, ami az országot jelentősen sérülékennyé teszi a külső hatásokra.

A Jaguar Land Rover ugyan hozhat némi fellendülést, de egyesek óvatosságra intenek, hiszen maga a kormányfő is úgy véli, hogy akár válságot is okozhat az akut szakmunkáshiány. Szintén fontos megjegyezni, hogy a fentebb tárgyalt munkanélküliség egy jelentős része épp amiatt létezik, mert az álláskereső végzettsége nem passzol a piacon felkínált munkahelyekhez.

A Pénzügypolitikai Intézet szerint például az 1 évnél rövidebb ideig állástalanok aránya a válság előtt 3 százalék volt, most pedig már 5 százalék, miközben a tartós munkanélkülieket az aktivációs intézkedésekkel kivonták a nyilvántartásból, így 2,5 százalékkal csökkent a teljes munkanélküliség.

Az infláció egy rövid, mínuszban töltött időszak után +1 százalék fölé emelkedett. Februárban már 1,2 százalékos volt. A növekedés mögött az Európai Központi Bank beavatkozása áll, és ezen a szinten még nem veszélyes.

Az elmúlt évben szintén lassult a reálbérek növekedése. Ennek oka egyrészt az infláció, hiszen pénzünkért kevesebb árut tudunk megvásárolni, másrészt a tavalyi, utolsó negyedévi országos átlagbér hiába érte el 912 eurót, éves összehasonlításban ez nem jelentett komoly növekedést, ráadásul nyugatról kelet felé haladva a növekedő tendenciát egyre kevésbé észlelik a hétköznapi emberek.

Az állami széférában dolgozók béremelése sem mutatkozik meg olyan erőteljesen, hiszen csak az alkalmazottak egy részére vonatkozott, és kompenzálták azzal, hogy növelték az alacsonyabb bérkategóriába tartozó alkalmazottak számát.

Körpék.sk
Körék.sk, 23.3.2017