Akár 3,1 milliárdunkba is kerülhet a görög csőd (Új Szó)

Új Szó cituje 30.6.2015 v téme dlhovej krízy Grécka Juraja Karpiša.

Akár 3,1 milliárdunkba is kerülhet a görög csőd (Új Szó)

Pozsony. A görög csődért mi is fizetnénk, Szlovákia ugyanis mintegy 2,2 milliárd euróval szállt be az ország megsegítésébe. Ez GDP-arányosan a második legmagasabb összeg Málta után, ugyanis a bruttó hazai össztermék 4,2 százalékát teszi ki.

A hitel vissza nem fizetése mellett azonban a grexit más negatív hatását is megérezné Szlovákia. „A kölcsön maga is jelentős, hozzávetőlegesen a GDP 4,2 százaléka – mondta lapunknak Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. – A következő negatív hatás lenne a várható bizonytalanság az eurózóna többi peremállamában. Spanyolország arra vár, hogyan oldódik meg ez a helyzet, Olaszország is hatalmas adósságokkal rendelkezik, ha kijelentenék, hogy elhagyják az eurózónát, az már hatalmas probléma lenne az egész európai bankrendszer számára. Vagyis a »görög megoldást« másolhatja több más peremállam, ami destabilizálná az egész rendszert.” A csőd szélén lavírozó Spanyolország 42 milliárddal járult hozzá a görögök mentéséhez, a szintén magas államadósságban fuldokló olaszok pedig 62 milliárddal.

A közvetlen kölcsön mellett folyamatosan nő a görög „számlahitel”, vagyis az a pénz, amit a görögök kivesznek a bankokból. „Ha Görögország kilépne az eurózónából, ezt a készpénzmennyiséget egyfajta dotációnak tekinthetnénk, amit az unió nyújtott több tízmilliárd euró értékben az országnak” – állítja Karpiš. Görögországban jelenleg mintegy 45 milliárd euró értékű bankjegy és érme van forgalomban, a lakosság pedig elméletileg még akár további 130 milliárd eurót vehetne ki a pénzintézetekből. Jelenleg a már kivett készpénz további 900 millió eurós „kölcsönt” ró Szlovákiára, állítja Róbert Auxt, a Sieť gazdaságpolitikusa.

A napi készpénzfelvétel korlátozása ugyan csökkenti az adósság növekedésének ütemét. Ennek a pénznek a fedezetét ugyanis az eurózóna tagállamainak központi bankjai, vagyis mi mindannyian biztosítjuk. Karpiš szerint azonban a görög kilépésnek súlyosabb hatásai is lennének a pénzügyi károknál. „A kilépés esetén is felmerül több kérdés: stabil állam marad-e Görögország? Csak az eurózónából lép ki, vagy az egész unióból? Hogyan működik majd az unió egy tagállam kiválása után? – sorolja a kérdéseket a gazdasági szakértő. – Nem lehet előre megmondani, hogy Görögország csődje a pénzügyi veszteségen kívül milyen egyéb hatással lenne az országra.”

Lajos P. János

Új Szó, 30.6.2015

INESS je nezávislé, neštátne a nepolitické občianske združenie. Všetky naše aktivity sú financované z grantov, 2% daňovej asignácie, vlastnej činnosti a darov fyzických a právnických osôb. Naše fungovanie, rozsah a kvalita výstupov, teda vo veľkej miere závisí aj od Vašej štedrosti.
Our
awards
Zlatý klinec Nadácia Orange Templeton Freedom Award Dorian & Antony Fisher Venture Grants Golden Umbrella Think Tanks Awards